oldalak

2016. július 5., kedd

Tim Boltz, Jule Gölsdorf: Folyó ügyek

Vajon tényleg kipukkadhat a húgyhólyagunk? Gondolta volna, hogy egyes számítások szerint életünkben közel három évet töltünk illemhelyeken? Hallott róla, hogy létezik szintetikus vizelet? Tudja, mi a különbség az urofília és az urofóbia között?

Ebben a könyvben mindent megtalál, amit mindig is tudni szeretett volna a pisilésről, de eddig nem merte megkérdezni. Tim Boltz és Jule Gölsdorf sok-sok érdekes, sőt olykor meghökkentő dolgot derített ki erről a sokak által még mindig tabunak tartott témáról.
A humoros stílusban megírt könyvben a vitathatatlan tények mellett a német szerzők önmagukon végzett kísérletei (vizeletivás, egy nap pelenkában stb.) is olvashatók, és a kötetbe egy lista is bekerült azokkal az (illem)helyekkel, melyeket feltétlenül ajánlatos mindenkinek legalább egyszer az életben felkeresnie...

Fura egy szerzetek vagyunk mi emberek, éppen az olyasféle dolgainkról nem szeretünk a leginkább beszélni, amelyeket mindennap többször végzünk, persze ezzel nem ezt akarom mondani, hogy akkor most rajta építsük be a vécézési szokásainkat innentől kezdve a mindennapi beszélgetéseinkbe, de ez akkor is nagyon érdekes... :)

Tim Boltz és Jule Gölsdorf könyvében nem csupán tudományos információk találhatók folyó ügyeinkről, hanem vicces, sőt néha megdöbbentő adatokról vagy éppen a két szerző által végzett hajmeresztő kísérletekről is olvashatunk. 
Gondoltátok volna, hogy az életünk során egy kilométernyi wc papírt használunk el? Hát én nem, egy kicsit többre számítottam... :) /Utólagos kiegészítés: kedves molytársaim szerint is kevés ez a mennyiség,  számításokat is végeztek,  amelyek azt igazolták,  hogy bizony kevés. Ezért utánanéztem,  és kiderült, egy kis félreolvasás történt részemről,  egy kilométernyi wc papírt évente használunk el. :)) Így már azt hiszem megnyugodhatok. :) /
Jule Gölsdorf egyik kísérlete pedig számomra is nagyon tanulságosnak (és egyben persze mulatságosnak is) bizonyult.

A vicces és néha bizarr kísérletek mellett, persze sok új ismerettel gazdagodtam is. A szervezetünkbe kerülő folyadék útját egészen a vécécsészéig nyomon követhettem, és hát mit mondjak, érdekes egy utazás volt! :)
De olvashattam még furcsa vécétörténetekről, pisibalhés sztárokról, és megismerkedtem azzal a listával is, amely azokat az illemhelyeket tartalmazta, amelyeket életünkben egyszer mindenképpen meg kell látogatnunk, be kell valljam jó pár helyet én is nagyon szívesen felkeresnék. :)

Azt is megtudtam, hogy Németországban egy holttest eltüntetésének legegyszerűbb módja az lenne, ha lehúznánk a vécén (na jó, ez megint inkább egy bizarr ténynek számít), ahogy azt is, hogy a nyilvános vécékben inkább kerüljük el az elektromos kézszárítók használatát. Ezt azóta a család többi tagjának is a lelkére kötöttem, meg persze még sok más, a könyvből vett hasznos tanácsot is.

Az ilyen könyvek után valahogy még aktívabban használom a kézfertőtlenítőmet, s az egész család fertőtlenítését is nagyon komolyan veszem, de ez mindenképpen a könyv pozitív hatásaként tekinthető. :)
Örültem, hogy Jule és Tim könyve által egy ilyen mindennapi témát ismerhettem meg, egyáltalán nem mindennapi módon, többféle, hol mókás, hol tudományos és hasznos tényeken keresztül.

8/10

A könyvet köszönöm a Kossuth Kiadónak

Zsófi

4 megjegyzés:

  1. Ahhhhaa!!! Megvan már a kézfertőtlenítő gyakori használatának az oka! /utazás, stb. de ez egyáltalán nem baj, figyelj oda továbbra is! Hasznos kis könyv volt./

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát igen! Kézfertőtlenítőből sosem elég! :)
      Zsófi

      Törlés
  2. Dejó. Nagyon érdekesnek hangzik ez a könyv. Szívesen elolvasnám. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tényleg az volt, jószívvel ajánlom neked is! :)
      Zsófi

      Törlés