oldalak

2016. január 20., szerda

Kristina Ohlsson: Az üveggyerekek

A tizenkét éves Billie és anyukája egy kisvárosba költöznek, egy roskatag, ám a felnőttek szerint bájos házba. A kislány azonban már az első perctől kezdve gyanakodva méregeti új otthonát. Sok itt a furcsaság. Például az előző lakók olyan sietve távoztak, hogy még a gyerekek könyveit és rajzait sem vitték magukkal. Vagy ott vannak azok a furcsa üvegfigurák, amik rejtélyes módon vándorolnak a szobában. Máskor meg egy apró tenyérnyom tűnik fel egy poros asztallapon. Az ehhez hasonlsó különös esetek egyre szaporodnak, ezért Billie, valamint barátai, Simona és Aladdin arra a következtetésre jutnak, hogy a házat kísértetek lakják. Na de az ő korukban már senki nem hisz a kísértetekben! Kell lennie valami ésszerű magyarázatnak! A három gyerek nyomozni kezd, hogy kiderítse: milyen titok lappang a különös események mögött.

Nyikorgó parketta, himbálózó lámpa, rejtélyes eredetű üzenetek, egy régi ház és három elszánt jó barát, akik a nyomába erednek ezeknek a rejtélyeknek. Nekem tetszett ez a gyerekeknek íródott nyomozós kísértethistória, egy nap alatt el is olvastam a könyvet, mert a kis oldalak és a nagybetűk miatt gyorsan lehetett vele haladni. A cselekmény titkai is magukkal ragadtak. Billie-ékkel együtt nem mertem megnézni, hogy ki kopogtat az ablakon, és szerintem én egy ilyen éjszakai ablakkocogtatás után a paplan alól sem mertem volna kikukucskálni, így igazán bátornak tartottam őt és Simonát. Aladdin meg egy nagyon bájos fiúszereplő volt, már ha egy fiúszereplőt lehet bájosnak nevezni.

Tetszett az írónő stílusa, a környék, ahol a történet játszódott, a régi faház, a tengerpart közelsége és a szereplőket is nagyon megkedveltem. Billie, Simona és Aladdin pedig nagyon jó nyomozó-hármast alkottak. Így természetesen el fogom olvasni a sorozat második részét is.
Ajánlom a könyvet azoknak, akik "gyors" kikapcsolódásként egy igényes gyerekkönyvet olvasnának, és bátrabb gyerekeknek is, mert én bizony egy kicsit megborzongtam a kísértetes részeknél, és a mi tízévesünket ismerve, ha elolvasta volna a könyvet, annak bizony az esti ide-oda kikísérgetés újbóli igénylése lett volna az eredménye.

9/10

Zsófi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése