oldalak

2015. november 27., péntek

Stephen King: A hosszú menetelés

„Nem fogok beszédet tartani - szólt az őrnagy, és végigsöpört rajtuk a szemét takaró üres tükrökkel. - Gratulálok annak, aki győzni fog, és meghajolok a vesztesek bátorsága előtt.”

Amerikát totális diktatúra uralja, a renitens polgárokat különítmény hurcolja el. A tizenéves fiúk számára egyetlen kiugrási lehetőség kínálkozik: a minden évben megrendezett hosszú menetelés, amelyet országszerte százezrek figyelnek, és a tévé is közvetít. Száz fiú indul útnak a megadott útvonalon, amelyet gyalogszerrel, legalább négy mérföld per órás átlagsebességel kell teljesíteni. Csak egy győztes lehet, a lemaradókat ott helyben katonák végzik ki.

Stephen King, álnéven írt gyöngyszeme az Éhezők viadalához hasonló, kegyetlen világot mutat be. 

Fogalmam sincs ezt a sort miért kellett így ide biggyeszteni a fülszöveg végére... egy kicsit félre is vezető, mármint úgy értem, hogy szerintem ez a könyv egy cseppet sem hasonlít az Éhezők viadalához.

Érdekes,  (és nyomasztó) élmény volt, annyi biztos. Az egész történet során meneteltek (hűha, ki gondolta volna :)). A stílus, az elképzelés, a menetelők karaktereinek kidolgozása (mint mindig) tetszett. A történettel voltam úgy, hogy egy kicsit jobban megismertem volna a menetelők világát és társadalmát, hogy ezáltal jobban átérezzem és megértsem az indíttatást, amiért jelentkeztek erre a kegyetlen versenyre.
A fülszöveggel még egy ponton nem értek egyet, mégpedig azzal, hogy a könyv egyáltalán nem mutat be semmilyen féle világot...ezt, mint már az előbb említettem egy kicsit hiányoltam is.
Viszont a menetelés hangulata, történései nagyon is emberi és valóságos volt, sokszor eszembe jutott, hogy én vajon meddig bírtam volna ki...
És még egy plussz pont azért, hogy a könyv végig egyáltalán nem sejtettem, hogy mi lesz a végkifejlet, hogy mi lesz a főszereplőnk Garraty sorsa (bár ez lehet csak nekem nem volt egyértelmű, mert itthon bizony már sokszor kiröhögtek ilyesféle végkifejlet-naívitásom miatt).

7,5/10

Zsófi

Karácsonyi ajándékfaktor: Egy Stephen King rajongó biztos, hogy nagyon örülne, ha egy új megjelenésű King könyvet találna a fa alatt. Én is örültem volna neki, még így is, hogy most ez a könyv annyira nem tetszett, mert előbb utóbb így is-úgy is el szerettem volna olvasni. Nem kezdő Stephen King olvasóknak ajéndékötlet gyanánt ajánlanám még az Újjászületést, vagy a Mr. Mercedes sorozatot, mint újabb megjelenésű könyveket.
Kezdő Stephen King olvasónak pedig inkább ne ezt a könyvet válasszuk, amit ebben az esetben javasolni tudok az a 11/22/63, mondhatni nekem is ezzel a könyvvel kezdődött a King-mániám, még akkor is, ha ez a könyv nem sorolható Mr. King "szokásos" (jó-jó, ezt most én kérem ki Stephen King nevében, mert ő egy nagyon sokrétű író, és nincs "szokásos" stílusa) stílusú könyvei közé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése